"Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd kezedben,
mintha vizet tartanál.
Mert ha megszorítod, eltűnik. Ha kisajátítod,
tönkreteszed.
Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad."

/Anthony de Mello/

Az igazi kincset nem keresni, hanem észrevenni kell,
és akkor lesz a te igazi kincsed, ha vigyázol rá,
és méltó helyet tudsz neki biztosítani a szívedben.

"Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában annál inkább. Íme amit ott tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnan elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej nagyon tápláló! Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét!"

"Fontos tudni, hogy nem szerethet minket mindenki. Lehetünk mi a világ legfantasztikusabb szilvája, érett, zamatos, kívánatosan édes, mindig lesznek emberek, akik nem szeretik a szilvát. Meg kell értenünk, hogy ha van valaki, akit mi kedvelünk, és nem szereti a szilvát, akkor meg van rá a lehetőségünk, hogy banán legyünk. De tudni kell, hogy ha azt választjuk, hogy banán leszünk, csak középszerű banán lehetünk. Ennek ellenére még mindig lehetünk a legjobb szilva. Ha viszont azt választjuk, hogy középszerű banán leszünk, akkor számolnunk kell azzal, hogy lehetnek emberek, akik nem szeretik a banánt. Ezért, tölthetjük életünk további részét azzal, hogy igyekszünk jobb banán lenni, ami lehetetlen, hiszen szilva vagyunk. Szerencsére meg van a lehetősége annak, hogy megpróbálkozhatunk ismét a legjobb szilva lenni."