Vedd számításba, hogy a nagy szerelem és a nagy siker nagy kockázattal jár.
Amikor veszítesz, legalább a leckét tanuld meg.
Kövesd a három T-t. Tiszteld önmagad, tisztelj másokat és tetteidért vállalj felelősséget.
Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse.
Tanuld meg a szabályokat, hogy tudjad, hogyan lehet áthágni őket.
Ne hagyd, hogy egy kis nézeteltérés tönkretegyen egy nagy barátságot.
Mikor rádöbbensz, hogy hibát követtél el, azonnal tégy lépéseket a kijavítására.
Minden nap tölts egy kis időt magaddal.
Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet.
Emlékezz, hogy a csönd néha a legjobb válasz.
Élj jó, becsületes életet, így mikor öregebb leszel és visszagondolsz, képes leszel másodszorra is élvezni azt.
A szeretettel teli légkör otthonodban megalapozza életed.
Szeretteiddel való nézeteltérésed alkalmával foglalkozz csak az adott problémával, ne hánytorgasd fel a múltat.
Oszd meg a tudásod, ez az egyik út a halhatatlansághoz.
Légy gyengéd a Földhöz.
Évente egyszer menj olyan helyre, ahol még nem voltál.
Emlékezz, hogy az a legjobb kapcsolat, melyben egymás iránti szeretetetek meghaladja egymással szembeni érdekeiteket.
Mérlegeld a sikeredet annak a fényében, hogy mit kellett feladnod azért, hogy elérd.
Vakmerő önzetlenséggel kezeld a szerelmet és a főzést.
„Csitítsuk el irigységünket, mondjunk búcsút a mások fölötti diadal vágyának. Inkább próbáljunk használni nekik. Kedvesen, bátran és abban a tudatban üdvözöljünk mosolyogva másokat, hogy ha így teszünk, biztosan sikerrel járunk. Viselkedjünk egyenesen, és törekedjünk elfogulatlanságra. Bánjunk mindenkivel jó barát módjára. Ezt nem mint a dalai láma vagy olyan személy mondom, aki különleges hatalommal vagy képességekkel bír. Semmi effélével nem rendelkezem. Az ember szól belőlem, aki olvasóimhoz hasonlóan boldogságra, nem pedig szenvedésre vágyik.
Ha valamilyen oknál fogva nem tudunk segíteni másoknak, legalább ne ártsunk nekik. Képzeljük magunkat messziről jött idegennek. Gondoljunk a világra úgy, amilyennek az űrből látszik: jelentéktelenül kicsi, mégis csodaszép. Lehet-e bármi, amit abból nyerünk, hogy itt-tartózkodásunk alatt másoknak ártunk? Nem kívánatosabb és ésszerűbb-e, ha lazítunk és szép csendben jól érezzük magunkat, akárha másik környékre látogatnánk? Ha tehát a világ élvezete közben szakíthatunk egy pillanatot, próbáljunk segíteni bármilyen csekély mértékben is az elnyomottakon és azokon, akik valamely okból nem segítenek, vagy nem tudnak segíteni magukon. Próbáljunk meg nem elfordulni azoktól, akiknek jelenléte fölzaklat bennünket, a rongyosoktól és szerencsétlenektől.
Próbáljunk soha nem úgy gondolni rájuk, mint nálunknál alábbvalókra. Ha tudjuk, próbáljuk meg azt is, hogy soha ne higgyük a legutolsó koldusnál különbnek magunkat. A sírban ugyanúgy fekszünk majd.”
AJÁNLOM AZ OLDALT
