"A zene nem csup�n gy�ny�r�s�get �s vigaszt jelent, hanem visszhangj�t is mindannak, ami vagyunk, �s amiv� v�lnunk kell."  /D.E.C./

"A zene a csendhez legk�zelebbi �llapot, mely kifejezi a kifejezhetetlent."  /A. Huxley/

"A nap meg�gethet,

az �tel megm�rgezhet,

a szavak megb�lyegezhetnek,

a k�pek megbotr�nkoztathatnak,

de a zene nem b�ntethet,

     csak �lvezetet ny�jthat."   

 /A. Schnabel/

„A zene bels� �rz�seink kifejez�se an�lk�l, hogy esem�nyekhez vagy t�rgyakhoz k�tn�nk �ket.”  

/G. Santayana/

"... a zene magasabb rend� megnyilatkoz�s, mint minden b�lcsess�g �s filoz�fia." /Ludwig van Beethowen/

A zene a saj�t tapasztal�sod, gondolatod �s b�lcsess�ged. Ha nem �led meg, nem v�lik teljess�.

K�t dologb�l �ll a zene meg�rt�se: �rezni a keletkez�t, �s eml�kezni a megt�rt�ntre.

A zene abb�l a ritmikus mozg�sb�l sz�rmazik, mellyel a primit�v ember kezdetben a saj�t munkamozdulatait igyekezett megk�nny�teni.

Amikor az emberek zen�t hallanak, v�gy �bred benn�k valami ir�nt, amivel sosem b�rtak �s tal�n nem is fognak.

A komolyzene abb�l a felismer�sb�l sz�letett, hogy a val�di �rzelmeket lehetetlen szavakkal kifejezni.

A zene a f�l k�b�t�szere.

A zene tartalma: hangokban mozg� form�k.

A zene a f�lnek munk�t, a mem�ri�nak �r�k eml�ket ad.

„A zen�ben a hangszerek azt a feladatot l�tj�k el, mint a sz�nek a fest� ecsetj�n.”  /Balzac/

Minden gyerek kis antenn�ja legyen a zen�nek,

Maga is h�r �s von�, mit f�lzenget az �nek,

az �rtelem, az embers�g, s a

sz�v k�z�s dics�ret�nek! 

"Mindenik embernek a lelk�ben dal van,

�s a saj�t lelk�t hallja minden dalban.

�s akinek sz�p a lelk�ben az �nek,

az hallja a m�sok �nek�t is sz�pnek."

/Babits Mih�ly/

A zene nagy hat�st gyakorol a l�lekre �s a szellemre, kimozd�t a lehangolts�gb�l, el�zi a stresszt �s orvosolja a koncentr�ci�s vagy alv�szavarokat. A zene szervezet�nkre tett hat�sa t�bb t�nyez�t�l is f�gg. Ezek k�z� tartozik a zenei m�faj, a hangmagass�g, a ritmus, a hangszerek, a hallgat� szem�ly alkata, �rz�kenys�ge, felfog�k�pess�ge, temperamentuma, vagy zenei kult�r�ja.

Tudom�nyosan igazolt, hogy a klasszikus zene az emberi m�lt�s�got, az �letbe vetett hitet stimul�lja, a romantikus muzsika pedig �lmodoz�sra, k�pzel�d�sre k�szteti az embert.

R�g ismert t�ny, hogy a dallamos zene kikapcsol�d�st okoz, �szrev�tlen�l is fesz�lts�get old a szervezetben.

K�zismert dolog, hogy egy indul� vagy t�ncritmus zen�j�re l�p�seinket is sokszor akaratlanul ehhez a ritmushoz igaz�tjuk.

Egy zenedarab hat�sa azonban nem mer�l ki abban, hogy l�bunkat gyorsabban vagy lassabban mozgatjuk. A pulzusunk az, amely kifejezi a m�lyebb biol�giai hat�sokat is. Egy igen gyors ritmus� zene pulzusunkat 22 sz�zal�kkal, l�gz�s�nket pedig 50 sz�zal�kkal is megemelheti, egy lass� ritmus�, szomor� zenedarab a norm�lis al� is viheti ezeket az �letm�k�d�seket.

A medit�ci�s zene ellaz�t, a tenger hull�mai �s a v�zcsobog�s megszabad�t a napi terhekt�l, a csivitel� madarak nyugalmat �rasztanak, a b�kabrekeg�s j�kedvre der�t.

A zongora, a csell�, a heged�, az orgona, Mozart �s Bach m�vei b�kess�get hoznak, a gregori�n dallamok pedig misztikus �lm�nyekhez seg�tenek .